Meggyes pite

Kelt tésztával

Hozzávalók a tésztához:

40 dkg liszt

5 dkg cukor

½ citrom reszelt héja

1 csomag (10 gr ) vaníliás cukor

2 tojás sárgája

15 dkg zsír / vagy 20 dkg vaj, margarin

2.5 dkg élesztő

1 csipetnyi só

tej - igény szerint, kb. 0.5- 1 dl

Töltelék:

1 kg tisztított meggy (lehet fagyasztott is, vagy meggybefőtt, de az utóbbinál vegyük figyelembe az édesítésnél, hogy cukrozott)

15 dkg cukor- ízlés szerint

őrölt fahéj

 Töltelék alá: zsemlemorzsa

Kenéshez: 1 tojás / vagy csak fehérje

Elkészítés: 

A tésztához a lisztbe morzsoljuk az élesztőt, elkeverjük benne, és hozzáadjuk a többi adalékot annyi tejjel, hogy könnyen nyújtható tésztát kapjunk.

A tésztát letakarva pihentetjük kb. fél órát, majd kétfelé osztjuk, és lisztezett munkalapon kinyújtjuk egy közepes nagyságú (kb. 37x22) tepsinek megfelelő lapokra.

Az alsó lapot kikent, liszttel meghintett tepsibe fektetjük, morzsával megszórjuk, és az ízesített meggyet ráegyengetjük. 

Ha fagyasztott meggyet használunk, hagyjuk szobahőmérsékleten kiengedni, csorgassuk le.

A befőttet szintén szűrőbe tegyük, hogy leve lecsorogjon ( 2 üveggel kell belőle).

A másik lappal betakarjuk, felvert tojással megkenjük, villával megszurkáljuk a tepsi aljáig, és előmelegített, közepes hőfokú, kb. 180 C°- os sütőben szép pirosra sütjük kb. 35-40 perc alatt, sütőtől függően.

Hozzávalók  omlós tésztához, gáztepsi méretben kb. 30x 35 cm

50 dkg liszt

1 teáskanálnyi szódabikarbóna

1 csipetnyi só

25 dkg margarin (omlósabb és finomabb, ha felezzük zsírral)

15 dkg cukor

2 tojás sárgája

1/2 citrom reszelt héja és leve

kb. 0.5 dl tej- amennyit felvesz a tészta ahhoz, hogy könnyen nyújtható legyen

A tészta összeállítása után az elkészítés menete ugyanaz, mint az előbbinél.

Diós kekszes rúd

Hozzávalók:

20 dkg darált keksz

20 dkg darált dió

20 dkg vaj/margarin

10 dkg étcsokoládé

10 evőkanálnyi víz

25 dkg cukor

1 csomag (10 gr) Bourbon vaníliás cukor

Csokimáz:

8 dkg vaj

10 dkg étcsokoládé

néhány csepp étolaj

Elkészítés:

A cukrokból a vízzel kis lángon szirupot főzünk.

Amikor már nem érezni a cukor szemcséit, teljesen felolvadt, akkor belekeverjük a vajat.

Levesszük a tűzről, belekeverjük a dióval elkevert kekszet.

A masszát elfelezzük, egyik felébe a gőz felett felolvasztott csokoládé kerül.

Két fólialap között még langyosan kinyújtjuk mindkét lapot, egymásra helyezzük, lelapogatjuk, és szorosan feltekerjük.

Tetejére olvasztott csokoládét csorgatunk.

Ehhez a vajat felolvasztjuk, levesszük a tűzről, beletesszük a feldarabolt csokoládét, egyneműre keverjük, pár csepp étolajat adunk hozzá.

Női szeszély omlós tésztával

Hozzávalók:

30 dkg liszt

15 dkg vaj / margarin

1 csomag (12 gr) sütőpor

1 csipetnyi só

4 tojás sárgája

5 evőkanálnyi cukor

1/2 citrom reszelt héja

2-3 evőkanálnyi tejföl / vagy tej

Tetejére:

1 kis üvegnyi (kb. 350-400 gr-os) sárgabaracklekvár

Tojáshab:

6 tojás fehérje

20 dkg cukor

½ citrom leve (vagy 1 kiskanálnyi ecet)

Elkészítés:

A lisztet elkeverjük a sóval, sütőporral, elmorzsoljuk benne a zsiradékot, hozzáadjuk a tojások sárgáit, és annyi tejfölt /tejet, hogy könnyen nyújtható tésztát kapjunk.

A kinyújtott tésztalapot zsiradékkal kikent, liszttel megszórt tepsibe fektetjük, megkenjük baracklekvárral.

A tojások fehérjét habosra verjük, hozzáadjuk a citromlevet, több részletben a cukrot, és tovább habosítjuk, míg szép rajzos habot nem kapunk. Nem kell vághatóan kemény merev habbá verni, ha nem érezzük már a cukorszemcséket, akkor megfelelő az állaga.

A lekváros felületre kanalanként tegyük a habot, elegyengetjük, hogy teljesen befedje a süteményt. Nem simítjuk le teljesen, akkor néz ki jól, ha kissé rusztikus a mintázata.

Előmelegített sütőben, közepesen mérsékelt lángon (180 fokon) sütjük ki, a hab felülete szépen barnára fog pirulni.

Sütés közben ne nagyon nyitogassuk az ajtót a tojáshab miatt, inkább az utolsó szakaszban ellenőrizzük.

Ha nem szeretnénk, hogy barnára süljön, akkor a tésztát süssük előre kb. 20 percig, majd utána tegyük rá a lekvárt és a habot, és inkább szárítsuk tovább gyenge lángon, míg a szélén nem látszik a pirulás.

Most gáztepsi méretben készült ez a mennyiség, nem annyira magas a sütemény, de ha valaki úgy jobban szereti, hogy vastagabb legyen a tészta és a hab, akkor egy közepes méretű tepsiben készüljön.

Kihűlés után javallott szeletelni, hogy ne töredezzen meg a teteje.

Megszórhatjuk durvára vagdalt dióval is, nagyon finomra megpirul, bár nálunk ez nem volt szokás.

A recept tulajdonképpen a Váncza-féle recept megfelelője, "A mi süteményes könyvünk"-ből, kis mennyiségbeli és elkészítési módosítással, amely így hangzik:

„12 deka  vajat 4 tojás sárgájával , 4 kanál cukorral habosra keverünk, majd 2 evőkanál tejet és 25 deka liszttel kevert 1 csomag Váncza-sütőport hozzáadva, könnyű tésztává keverjük. A tésztát középnagy tepsibe egyenletes vastagon kiöntve, barackízzel megkenjük s 6 tojás fehérjéből, 1 kis kanál ecettel és 20 deka citromos porcukorral keverve készült (nem verve készült) kemény habbal lehetőleg vastagon bevonjuk. Közepes tűznél sütjük. Sütés alatt a sütő ajtaját ne sokat nyissuk fel. A habhoz szükséges citromos cukrot úgy készítjük, hogy 1 citrom reszelt héját a cukor egy részével mozsárban dörzsöljük el s azután a többi cukorhoz elegyítve átszitáljuk.”

Nálunk nagy kedvenc volt gyerekkorunkban, nagyon szerettük. Gyakran sütötték, hamar elkészült, és gondolom olcsónak számított. Már nincs kitől megkérdeznem, hogy a tésztája milyen volt, én elkészítettem már élesztős omlós tésztával, ebben a sütőporos változatban, de nem lesz sosem olyan, mint annak idején. Nekem leginkább (így utólag több mint 50 évvel visszagondolva…:-) ) a linzer tésztához hasonlított.

Ahány receptet olvastam, annyiféle majdnem, de egészen biztos, hogy nem piskóta-jellegű volt, hanem omlós tészta.

Narancslekvár

Gyakorlati tanácsokkal, tapasztalat alapján.

 Hozzávalók:

2 kg narancs (tisztított állapotban)

1 db citrom

80 dkg cukor

8 db szegfűszeg (kb.)

Elkészítés:

 A narancs vastag héjú és lehetőleg édesebb fajta legyen. A gyümölcsöt vízbe áztatjuk, majd alaposan megsikáljuk.

Héját úgy fejtjük le, hogy a gyümölcs tetejét és alját kis darabban kivágjuk, a többi héjat a narancs gerezdjeivel párhuzamosan cikkekbe vágjuk, és a gyümölcsről szépen leválasztjuk. 

A szép, ép állapotban maradt cikkeket további keskenyebb csíkokra vagdossuk, így éles késsel könnyen le tudjuk róla választani a fehér, keserű részét. Nem írok mennyiséget, ez ízlés kérdése is, és türelemé is.

Ezután a megtisztított csíkokat vékony kis szeletekre vágjuk.

Ha valaki nem szeretné a héját beletenni, akár ki is maradhat, vagy ha puhábban szereti, akkor elő lehet főzni valamennyi ideig (kb. 15 perc) annyi vízzel, ami éppen elfedi, és úgy kell beletenni a többi anyaggal.

Nálam minden egyszerre kerül az edénybe.

A gyümölcsöt megtisztítjuk a rátapadt fehér maradványoktól, ha magvai vannak, azokat is eltávolítjuk. A narancs húsát felkockázzuk, daraboljuk.

Ugyanígy járhatunk el a citrommal is, bár az egyszerűség kedvéért a héját lereszelhetjük, és a levét kifacsarhatjuk.

Akkora edényt fogunk, hogy az anyag kb. egyharmadáig érjen, így nem fog főzés közben kifröcsögni a forró lekvár.

A feldarabolt gyümölcsöt elkeverjük a cukorral, másnapig hűvös helyen tartjuk.

Másnapra rendesen levet enged, feltesszük főzni, és szegfűszeggel ízesítjük.

Az elején időnként megkevergetve főzzük-sűrítjük.

Amikor már jobban sűrűsödik, akkor nem árt résen lenni, gyakrabban kavarni, jobban odafigyelni, nehogy leégjen.

Amikor már elfő a habos leve, pöfögve bugyog, a főzés vége felé kihalásszuk a szegfűszeget, esetleg botmixerrel kicsit aprítunk a nagyobb gyümölcsdarabokon (ez ismét ízlés kérdése, ki mennyire szereti darabosan). Ne vigyük túlzásba a pürésítést, ha vannak benne héjdarabkák, nem az a cél, hogy egynemű legyen, legfőképpen a héjdarabok miatt sem, hiszen azok adják meg a pikáns ízét a lekvárnak.

Amikor úgy látjuk, kellőképpen besűrűsödött, kiskanállal kiszedünk egy tányérra, és ha nem folyik el, akkor kész a lekvárunk. (Nálam ez 3 kg anyag esetén kb. 35-40 percig tartott forrástól számítva.)

Tiszta csavaros üvegekbe töltjük, lezárjuk, és fejtetőre állítjuk őket kb. 10 percre, hogy elkerüljük a romlását, majd száraz dunsztba tesszük.

A 3 kg-ból 8 db 400 gr űrtartalmú üveggel lett.

Aki bizalmatlanabb, tartósítószeres megoldást is tudok javasolni úgy, hogy az ne kerüljön bele a lekvárba.

Celofánnal (valódi celofánnal, nem befőző fóliával) kötjük le, mégpedig a következőképpen: a celofán egyik oldalát hirtelen megmártjuk forró vízben, ez az oldala nézzen lefelé, gumival rögzítjük. A felső száraz oldalát megszórjuk tartósítószerrel.

Egy másik celofánt szintén vízbe mártunk, ennek a száraz oldala takarja le a tartósítószert, nedves oldala felfelé nézzen, és ezt is gumival leszorítjuk.

Végül rácsavarozzuk az üveg tetejét, és száraz dunsztba helyezzük 1-2 napra.

Általában én így teszem el a lekvárt.

A narancslekvárt lehet variálni is, pl. egyharmad rész almával, vagy sütőtökkel, vagy finoman reszelt sárgarépával, ki lehet próbálni, nagyon finom lesz! Ízesíthető gyömbérrel, kardamommal, fahéjjal, csillagánizzsal, ízlés szerint.

Ha savanyúbb narancsot fogunk ki, akkor a cukor mennyiségét növelhetjük ízlésünknek megfelelően, nekünk édes narancs esetén kilónként 40 dkg cukorral bőven elég édes. Mindenképpen vastag héjú narancsot vásároljunk, ha fel akarjuk használni azt is, hogy a tisztítással ne kelljen kínlódni, vékony héjat nehéz megszabadítani a keserű fehér rétegtől.

Az alábbi  képen a gyömbéres sárgarépás változat látható.