2011. március 22., kedd

Túrós kifli



Ennek a kiflinek az elkészítésének az az érdekessége, hogy a hozzávaló margarint nem a tésztához adjuk, hanem felkockázva a még nyers kiflik közé szórjuk a tepsibe.

Sülés közben kiolvad, és a tészta szépen felszívja a zsiradékot, kívülről ropogósra sül, belül puha marad.

Fontos, hogy friss élesztőt használjunk, és a lisztet szitáljuk át!

Mamaja receptje.


Hozzávalók a tésztához:


1 kg fehér liszt

2 kiskanál só

5 dkg friss élesztő

2 kiskanál cukor

5 dl langyos tej

1.5 dl olaj

2 tojás


Töltelék:


40-50 dkg túró

1 tojás

Ezen kívül:

1 tojás sárgája

1 evőkanál tej

25 dkg margarin


Elkészítés:


A túrót villával áttörjük, hozzáadjuk a tojást, ha nem sós túrónk van, megsózzuk. Ne legyen híg a massza!

Egy csészében kevés langyos tejben elkeverjük a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, és megszórjuk egy evőkanálnyi liszttel. Langyos helyen hagyjuk felfutni, míg teljesen kitölti a csészét.

A lisztet átszitáljuk, és megsózzuk. Hozzáadjuk a kész kovászt, a tojásokat, az olajat és tejet, és sima tésztát gyúrunk belőle. Eleinte lágy és ragadós, de pár perces gyúrás után kellőképpen összeáll, és elválik az edény falától.

A tálat letakarjuk olajozott fóliával, majd duplájára kelesztjük a tésztát.

Kb. 30 perc kellett ehhez.



A megkelt tésztát átgyúrjuk, két egyforma részre osztjuk, majd mindkettőből 5 gömböt formálunk.

Az 5 gömbből 40 darab kiflit tudunk készíteni, ezek pont elférnek egy gázsütő méretű sütőlemezen. Tehát a kigyúrt adagból összesen 80 darab kifli lesz.

A gömböket kézzel kicsit elnyújtjuk, felületüket megszórjuk liszttel, és nyújtófával néhány milliméter vastagságra nyújtjuk.

A kerek lapokat 8 cikkre vágjuk.

A cikkeket kézzel kissé megnyújtjuk, hogy minél hosszabbak legyenek, mivel a kiflik szebbek lesznek, ha feszesen vannak többszörösen feltekerve.

A cikk széles végére kiskanálnyi tölteléket halmozunk, a tészta sarkait ráhajtjuk, széleit leszorítjuk, hogy a töltelék ne tudjon kifolyni belőle. Feltekerjük a kiflit.

Szebben mutat, ha a két végét vissza is hajlítjuk patkószerűen, de erről megfeledkeztem, így nálam egyenes kiflik lettek.



Sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztatjuk őket, 5X8 darab fér el. (Nálam 4x9).

A tojássárgáját felverjük villával egy kanálnyi tejjel, és megkenjük a kiflik tetejét.

Tetszés szerint szezámmal is megszórhatjuk.

A margarint kis kockákra vagdossuk, és a kiflik közé szórjuk, lehetőleg egyenletesen elosztva.



Előmelegített sütőben, 180 – 200 C° - on sütjük ki kb. 20 perc alatt.



Az egyik kommentelő szerint vajjal elkészítve kihűlés után még puhább marad a kifli, mint margarinnal, és nem lesz túl zsíros sem tőle a tészta. Vajból elegendő a fele mennyiség.

Nekem kicsit összeértek, valószínű, ha patkóra formálom, kisebb felületen érintkeztek volna, ettől eltekintve finom lett nagyon, különösen frissen.

Az, hogy meddig tartja meg frissességét, az majd még kiderül, ha el nem fogy hamarább, mint hogy ez kiderülhetne.

Mire langyosra hűl, végképp nem látszik nyoma sem, hogy az olvadt margarinban sült meg.

Nem a teljes mennyiséget készítettem el, csak 2/3 ad részét, a recept az eredeti szerint van leírva. A tésztába 1 egész tojást tettem és 1 sárgáját, a fehérje került a tetejére kis tejjel elkeverve.

2011. március 10., csütörtök

Mogyorós- whiskys trüffel


Nem sokban tér el a "Karácsonyi trüffeltől", küllemre semmiben, a hozzávalókban van némi eltérés.
Zoltán napra készült ajándékba, egyébként nem szívesen fogok neki ilyen aprólékosságot igénylő munkához, túl macerás. :-)


Hozzávalók:


10 dkg tejszín

15 dkg tejcsokoládé

15 dkg étcsokoládé

1 evőkanálnyi méz

5 dkg darált mogyoró (vagy dió, mandula)

5 dkg pirított, durvára darált (vagdalt) mogyoró

1 mokkáskanálnyi reszelt narancshéj

0,5 dl whisky


Mártogatáshoz, díszítéshez:

Csokoládé (kb. 10 dkg), fehér csoki, kakaópor, őrölt fahéj, darált mogyoró


Elkészítés:


A tejszínt felforraljuk a mézzel, levesszük a tűzről, majd a csokoládét apró darabokra tördelve felolvasztjuk benne.

Hozzáadjuk a mogyorót, narancshéjat, és whiskyvel (vagy konyakkal, rummal) ízesítjük.

Egy tálcára sütőpapírt teszünk, erre simítjuk a masszát, majd hagyjuk megdermedni. Nem kell hűtőbe tenni, mert nagyon megkeményedik.

Amikor kellőképpen megdermed, késsel egyforma darabokra vágjuk, így nagyobb az esély, hogy megközelítőleg hasonló méretű golyókat formálunk belőle.

A golyók egy részét megmártjuk olvasztott csokoládéban, fehér csokival cirádázzuk, a maradékot kakaóporban, őrölt fahéjban, és darált mogyoróban forgatjuk meg.

A golyókat fogvájóra szúrva mártogatjuk meg, és alufóliába burkolt hungarocell lapba szúrva hagyjuk megszáradni a bevonatot.

Ebből a mennyiségből kb. 60 db lett.


2011. március 5., szombat

Almás pite (kelt tésztával)



Hozzávalók a tésztához:

40 dkg liszt
½ citrom reszelt héja
1 tojás
15 dkg zsír / vagy vaj
2 dkg élesztő
1 evőkanál cukor
kevés só
tej - igény szerint

Töltelék:

1 kg alma
1 citrom leve
ízlés szerint cukor, őrölt fahéj

Töltelék alá: zsemlemorzsa
Kenéshez: 1 tojás

Elkészítés:

Az élesztőt felfuttatjuk egy kávéskanálnyi cukorral megédesített langyos tejben.

A sóval elkevert lisztet elmorzsoljuk a zsiradékkal, hozzáadjuk a cukrot, a tojást, a citromhéjat, a felfutott élesztőt, és annyi tejet, hogy lágyabb kalácstésztát kapjunk.

Letakarva megkelesztjük, majd lisztezett felületen két, közepes méretű tepsinek megfelelő (kb. 37x22) lapot nyújtunk ki belőle.

Az alsó lapot kikent, liszttel meghintett tepsibe fektetjük, morzsával megszórjuk, és az ízesített almareszeléket rásimítjuk.
Finomabb lesz, ha előtte az almareszeléket megpároltuk, és miután valamelyest kihűlt, akkor töltjük meg az édesített és fahéjas töltelékkel a tésztát.

A másik lappal betakarjuk, felvert tojással megkenjük, villával megszurkáljuk a tepsi aljáig, és előmelegített, közepes hőfokú, kb. 180 C°- os sütőben szép pirosra sütjük 35-40 perc alatt.

Az alma mennyisége nálam jóval több, tisztított állapotban lett 1.5 kg, ugyanis az a szólás-mondás járja ez ügyben, hogy úgy jó, ha "lelke" van a süteménynek.

Ha tojás-szűkében vagyunk, úgy is jó, ha a tojás sárgája kerül a tésztába, a fehérje kerül a tetejére.

Az igazsághoz tartozik, hogy most a tojást teljes egészében kifelejtettem a tésztából, ugyanis kocsonyafőzés közben készítettem, és a figyelmem kissé megoszlott.
A lényeg, hogy hiányát nem lehet rajta észrevenni.

Egyébként a valódi kedvencem, amelyik dobogós helyen áll évtizedek óta:
az almás pite omlós tésztával.
Régebben rengeteg alkalommal készült nálam, mivel ősszel megvettük az almát, és amelyik a tárolást nem úgy bírta, hamarosan almás pitében végezte.
Azóta több minden változott errefelé, egyrészt, jóval kevesebb almát tárolok, másrészt az ára is más lett, és az áráért megfontolom, mi készüljön belőle.
Persze hiába van kigyűjtve nálam a jó ég tudja hányféle recept almával, a vége mindig az, hogy „de jó lenne egy jó kis pitét enni belőle…!”
Arról ne is beszéljek, hogy a blog miatt olyan dolgokat szeretnék sütni, amelyik még nincs fenn, így aztán a kedvenceink folyton folyvást háttérbe szorulnak, így van ez az almás pitével is.
Ha valaki reklamál emiatt a családban saját kedvenc süteményét emlegetve, elég hamar lezárom az ügyet, hogy az már volt nálunk... :-)