Női szeszély omlós tésztával

Hozzávalók:

30 dkg liszt

15 dkg vaj / margarin

1 csomag (12 gr) sütőpor

1 csipetnyi só

4 tojás sárgája

5 evőkanálnyi cukor

1/2 citrom reszelt héja

2-3 evőkanálnyi tejföl / vagy tej

Tetejére:

1 kis üvegnyi (kb. 350-400 gr-os) sárgabaracklekvár

Tojáshab:

6 tojás fehérje

20 dkg cukor

½ citrom leve (vagy 1 kiskanálnyi ecet)

Elkészítés:

A lisztet elkeverjük a sóval, sütőporral, elmorzsoljuk benne a zsiradékot, hozzáadjuk a tojások sárgáit, és annyi tejfölt /tejet, hogy könnyen nyújtható tésztát kapjunk.

A kinyújtott tésztalapot zsiradékkal kikent, liszttel megszórt tepsibe fektetjük, megkenjük baracklekvárral.

A tojások fehérjét habosra verjük, hozzáadjuk a citromlevet, több részletben a cukrot, és tovább habosítjuk, míg szép rajzos habot nem kapunk. Nem kell vághatóan kemény merev habbá verni, ha nem érezzük már a cukorszemcséket, akkor megfelelő az állaga.

A lekváros felületre kanalanként tegyük a habot, elegyengetjük, hogy teljesen befedje a süteményt. Nem simítjuk le teljesen, akkor néz ki jól, ha kissé rusztikus a mintázata.

Előmelegített sütőben, közepesen mérsékelt lángon (180 fokon) sütjük ki, a hab felülete szépen barnára fog pirulni.

Sütés közben ne nagyon nyitogassuk az ajtót a tojáshab miatt, inkább az utolsó szakaszban ellenőrizzük.

Ha nem szeretnénk, hogy barnára süljön, akkor a tésztát süssük előre kb. 20 percig, majd utána tegyük rá a lekvárt és a habot, és inkább szárítsuk tovább gyenge lángon, míg a szélén nem látszik a pirulás.

Most gáztepsi méretben készült ez a mennyiség, nem annyira magas a sütemény, de ha valaki úgy jobban szereti, hogy vastagabb legyen a tészta és a hab, akkor egy közepes méretű tepsiben készüljön.

Kihűlés után javallott szeletelni, hogy ne töredezzen meg a teteje.

Megszórhatjuk durvára vagdalt dióval is, nagyon finomra megpirul, bár nálunk ez nem volt szokás.

A recept tulajdonképpen a Váncza-féle recept megfelelője, "A mi süteményes könyvünk"-ből, kis mennyiségbeli és elkészítési módosítással, amely így hangzik:

„12 deka  vajat 4 tojás sárgájával , 4 kanál cukorral habosra keverünk, majd 2 evőkanál tejet és 25 deka liszttel kevert 1 csomag Váncza-sütőport hozzáadva, könnyű tésztává keverjük. A tésztát középnagy tepsibe egyenletes vastagon kiöntve, barackízzel megkenjük s 6 tojás fehérjéből, 1 kis kanál ecettel és 20 deka citromos porcukorral keverve készült (nem verve készült) kemény habbal lehetőleg vastagon bevonjuk. Közepes tűznél sütjük. Sütés alatt a sütő ajtaját ne sokat nyissuk fel. A habhoz szükséges citromos cukrot úgy készítjük, hogy 1 citrom reszelt héját a cukor egy részével mozsárban dörzsöljük el s azután a többi cukorhoz elegyítve átszitáljuk.”

Nálunk nagy kedvenc volt gyerekkorunkban, nagyon szerettük. Gyakran sütötték, hamar elkészült, és gondolom olcsónak számított. Már nincs kitől megkérdeznem, hogy a tésztája milyen volt, én elkészítettem már élesztős omlós tésztával, ebben a sütőporos változatban, de nem lesz sosem olyan, mint annak idején. Nekem leginkább (így utólag több mint 50 évvel visszagondolva…:-) ) a linzer tésztához hasonlított.

Ahány receptet olvastam, annyiféle majdnem, de egészen biztos, hogy nem piskóta-jellegű volt, hanem omlós tészta.

Narancslekvár

Gyakorlati tanácsokkal, tapasztalat alapján.

 Hozzávalók:

2 kg narancs (tisztított állapotban)

1 db citrom

80 dkg cukor

8 db szegfűszeg (kb.)

Elkészítés:

 A narancs vastag héjú és lehetőleg édesebb fajta legyen. A gyümölcsöt vízbe áztatjuk, majd alaposan megsikáljuk.

Héját úgy fejtjük le, hogy a gyümölcs tetejét és alját kis darabban kivágjuk, a többi héjat a narancs gerezdjeivel párhuzamosan cikkekbe vágjuk, és a gyümölcsről szépen leválasztjuk. 

A szép, ép állapotban maradt cikkeket további keskenyebb csíkokra vagdossuk, így éles késsel könnyen le tudjuk róla választani a fehér, keserű részét. Nem írok mennyiséget, ez ízlés kérdése is, és türelemé is.

Ezután a megtisztított csíkokat vékony kis szeletekre vágjuk.

Ha valaki nem szeretné a héját beletenni, akár ki is maradhat, vagy ha puhábban szereti, akkor elő lehet főzni valamennyi ideig (kb. 15 perc) annyi vízzel, ami éppen elfedi, és úgy kell beletenni a többi anyaggal.

Nálam minden egyszerre kerül az edénybe.

A gyümölcsöt megtisztítjuk a rátapadt fehér maradványoktól, ha magvai vannak, azokat is eltávolítjuk. A narancs húsát felkockázzuk, daraboljuk.

Ugyanígy járhatunk el a citrommal is, bár az egyszerűség kedvéért a héját lereszelhetjük, és a levét kifacsarhatjuk.

Akkora edényt fogunk, hogy az anyag kb. egyharmadáig érjen, így nem fog főzés közben kifröcsögni a forró lekvár.

A feldarabolt gyümölcsöt elkeverjük a cukorral, másnapig hűvös helyen tartjuk.

Másnapra rendesen levet enged, feltesszük főzni, és szegfűszeggel ízesítjük.

Az elején időnként megkevergetve főzzük-sűrítjük.

Amikor már jobban sűrűsödik, akkor nem árt résen lenni, gyakrabban kavarni, jobban odafigyelni, nehogy leégjen.

Amikor már elfő a habos leve, pöfögve bugyog, a főzés vége felé kihalásszuk a szegfűszeget, esetleg botmixerrel kicsit aprítunk a nagyobb gyümölcsdarabokon (ez ismét ízlés kérdése, ki mennyire szereti darabosan). Ne vigyük túlzásba a pürésítést, ha vannak benne héjdarabkák, nem az a cél, hogy egynemű legyen, legfőképpen a héjdarabok miatt sem, hiszen azok adják meg a pikáns ízét a lekvárnak.

Amikor úgy látjuk, kellőképpen besűrűsödött, kiskanállal kiszedünk egy tányérra, és ha nem folyik el, akkor kész a lekvárunk. (Nálam ez 3 kg anyag esetén kb. 35-40 percig tartott forrástól számítva.)

Tiszta csavaros üvegekbe töltjük, lezárjuk, és fejtetőre állítjuk őket kb. 10 percre, hogy elkerüljük a romlását, majd száraz dunsztba tesszük.

A 3 kg-ból 8 db 400 gr űrtartalmú üveggel lett.

Aki bizalmatlanabb, tartósítószeres megoldást is tudok javasolni úgy, hogy az ne kerüljön bele a lekvárba.

Celofánnal (valódi celofánnal, nem befőző fóliával) kötjük le, mégpedig a következőképpen: a celofán egyik oldalát hirtelen megmártjuk forró vízben, ez az oldala nézzen lefelé, gumival rögzítjük. A felső száraz oldalát megszórjuk tartósítószerrel.

Egy másik celofánt szintén vízbe mártunk, ennek a száraz oldala takarja le a tartósítószert, nedves oldala felfelé nézzen, és ezt is gumival leszorítjuk.

Végül rácsavarozzuk az üveg tetejét, és száraz dunsztba helyezzük 1-2 napra.

Általában én így teszem el a lekvárt.

A narancslekvárt lehet variálni is, pl. egyharmad rész almával, vagy sütőtökkel, vagy finoman reszelt sárgarépával, ki lehet próbálni, nagyon finom lesz! Ízesíthető gyömbérrel, kardamommal, fahéjjal, csillagánizzsal, ízlés szerint.

Ha savanyúbb narancsot fogunk ki, akkor a cukor mennyiségét növelhetjük ízlésünknek megfelelően, nekünk édes narancs esetén kilónként 40 dkg cukorral bőven elég édes. Mindenképpen vastag héjú narancsot vásároljunk, ha fel akarjuk használni azt is, hogy a tisztítással ne kelljen kínlódni, vékony héjat nehéz megszabadítani a keserű fehér rétegtől.

Az alábbi  képen a gyömbéres sárgarépás változat látható.

Cappuccino szelet

Hozzávalók (gáztepsi méret, kb. 38x30 cm):

Tészta:

8 tojás

9 evőkanálnyi cukor

1 dl étolaj

8 evőkanálnyi liszt

2 evőkanálnyi kakaópor

1 csomag sütőpor (12 gr)

Krém:

30 dkg vaj/margarin

15 dkg porcukor

1 tojás sárgája

2 csomag (80 gr) tejszín ízű pudingpor ( vaníliás ízű is lehet)

6 evőkanálnyi cukor

6 dl tej

1 evőkanálnyi vanília aroma

1 evőkanálnyi kakaópor

1 evőkanálnyi neszkávé/ vagy őrölt kávé

2 dl habtejszín (30 %-os)

1 evőkanálnyi zselatin

1 dl víz

Tetejére: kakaópor /tortadara/csokoládé reszelék/ csokimáz tetszés szerint (pl. 15 dkg étcsokoládés tortabevonó)

Elkészítés:

A tésztához a tojások fehérjét habosra keverjük a cukorral, hozzáadjuk egyenként a tojások sárgáit, majd az olajat, végül a sütőporral, kakaóporral elegyített, szitált lisztet.

A masszát sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk, és előmelegített, közepes hőmérsékletű sütőben kisütjük. (kb. 20 perc)

A krém elkészítéséhez a 6 evőkanálnyi cukorral elkevert pudingporhoz annyi tejet adunk, hogy csomómentesre tudjuk keverni.

A maradék tejet felforraljuk, majd felöntjük a pudingos keveréket, és kavargatva besűrítve  tovább főzzük. A kész pudingot a tűzről levéve időnként megkevergetve kihűtjük.

A neszkávét vagy a kávéőrleményt nagyon kevés forró vízzel feloldjuk, félretesszük hűlni. A víz csak éppen annyi legyen, hogy feloldódjon a kávé. A kávéőrlemény intenzívebb ízt fog eredményezni, a krémben nem lehet majd érezni kávészemcséket, én is ezt használtam.

A zselatint kevés vízben feloldjuk, lassú tűzön folyamatos keveréssel áttetszőre oldjuk, de nem forraljuk fel. Levesszük a tűzről.

Közben a jól behűtött tejszínt habosra verjük. Érdemes előtte legalább egy fél órára mélyhűtőbe tenni, így biztosan szépen felverődik, ez a módszer mindig beválik.

A tejszínből 1-2 evőkanálnyit a zselatinos masszához keverünk, és ezt a keveréket adjuk a nagyobb mennyiségű habhoz.

A vajat a porcukorral és a tojás sárgájával kihabosítjuk, kisebb adagokban hozzáadva a pudingos masszát is, egyneműre keverjük.

Szép lazán hozzáadjuk a tejszínhabot.

A krémet elfelezzük.

Egyik felébe a vanília aroma kerül egy bő evőkanállal.

Másik felébe kerül apránként hozzáadva, és jó alaposan elkeverve, a feloldott kávé, és a kakaópor.

A kihűlt tésztára kenjük az egyik krémet, majd erre simítjuk a másikat is.

Tetejét tetszés szerint variálhatjuk.

Előző nap készítsük el, hogy az ízek összeérjenek, és dermedjen meg a krém.

Éles pengéjű késsel szeleteljük. Először forró vízbe mártjuk, szárazra töröljük, vágunk, ismét töröljük, víz, stb., ismételve. J

Több helyen láttam ezt a receptet, tejszínhab nélkül készül, megvariáltam ebben a formában, nagyon finom lett. Kép nincs róla, mert a fotó elmaradt, majd legközelebb pótolva lesz.

A leírás hosszú ugyan, elkészíteni nem olyan bonyolult. :-)

Burgonyás pogácsa / rudacskák

 

Hozzávalók:

25 dkg liszt

25 dkg hajában főtt, áttört, lehűtött burgonya

25 dkg hideg  vaj/margarin

1 teáskanálnyi só

2 tojás sárgája (nem kötelező, el is hagyható)

Kenéshez: felvert tojás/tojásfehérje/tej/tejföl tetszőlegesen

Tetejére: reszelt sajt, bármilyen mag, mák, kömény, szezám, stb.

Elkészítés:

A tésztához a vajat elmorzsoljuk a liszttel, majd hozzádolgozzuk a burgonyát, a sót. A vaj helyett használhatunk margarint, vagy akár felesben keverhetjük zsírral is. Ízlés szerint sózzuk, igazából akkor jó, ha sósabb.

 Ha nagyon ragadna, adhatunk még hozzá kevés lisztet. Az egészet jól összegyúrjuk, majd fóliába csomagolva hűtőbe tesszük körülbelül egy-két órára, még jobb, ha előző este állítjuk össze.

A pihent tésztát lisztezett munkalapon ujjnyi vastagra kinyújtjuk, tetejét megkenjük, és tetszőlegesen megszórjuk. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk akár rudacska vagy pogácsa formában, lapocskák is készülhetnek, de más kiszúró formát is használhatunk hozzá.

Ebből az adagból két gáztepsire való adag készülhet. Amíg az első adag sül, addig a tésztát tegyük vissza a hűtőbe, hogy ne melegedjen fel nagyon, mert hidegen könnyebb vele dolgozni.

Hamar sül, előmelegített sütőben, 200 fokon  kb. 15- 20 percig kell pirosodásig sütni.

Ehhez a tésztához adhatunk ugyanannyi, azaz 25 dkg reszelt sajtot is.

 

Ostyasütős keksz/ tallér

 

Hozzávalók a sós változathoz:

50 dkg liszt

1/2 csomag (6 gr) sütőpor
1 db tojás
10 dkg zsír / margarin
kb. 1 dl tejföl vagy tej
1 kávéskanál őrölt kömény
1 evőkanálnyi só
10-15 dkg reszelt sajt

Hozzávalók édes változathoz:

50 dkg liszt

½ csomag ( 6 gr) sütőpor

10 dkg zsír/margarin

1 csomag (10 gr) Bourbon vaníliás cukor

10 dkg porcukor

2 db tojás

kb. 1.5-2 dl tejföl

ízesíthető reszelt citromhéjjal

Vagy:

50 dkg liszt

½ csomag sütőpor (6 gr)

25 dkg cukor

1 csomag vaníliás cukor (10 gr)

1 csipetnyi só

25 dkg margarin/fele zsír is lehet

4 db tojás

1.5 dl tejföl

ízesítésre reszelt citromhéj

Elkészítés:

A tésztához összegyúrjuk az adalékokat.

Ha nem állna össze a tészta, adunk hozzá még egy kis tejfölt, de csak annyit, hogy ne ragadjon, rugalmas tésztát kapjunk, de ne legyen túl lágy.

30 percig hűvös helyen pihentetjük, akár előző este is összeállíthatjuk.

A tésztát kb. 2 cm átmérőjű hengerré formáljuk, felszeleteljük, vagy kis gömböket formálunk belőle. Úgy is lehet, hogy kinyújtjuk kb. 1 cm vastagságra, és kis pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, így biztosan egyforma méretűek lesznek a kekszek.

A formát első használat előtt vékonyan beolajozzuk, utána már nem kell többet kenni.

Mindkét oldalát kb. 3-3 percen át nyílt lángon (gáztűzhelyen) felhevítjük.

Hogy biztosak legyünk benne, hogy eléggé felforrósodott, rácseppentünk egy kis vizet, ha gyöngyözve elpárolog, akkor megfelelő a hőfoka. 

Belehelyezünk három kis darab tésztát, összecsukjuk. Az öntöttvas sütő súlyánál fogva szétlapítja a tésztadarabokat.

Gyorsan sül, hamar pirul, pár pillanat múlva (kb. 5-6 másodperc) megfordítjuk a sütőt, és a másik oldalát is megsütjük a tésztának. A sütési időt szerintem mindenkinek ki kell tapasztalnia.

Ha nem hagyjuk rendesen átsülni, beleragadhat a formába.

A kész kekszeket egy hegyes kés segítségével vesszük ki, hagyjuk kihűlni, majd légmentesen, jól záródó dobozba csomagolva sokáig tárolhatjuk hűvös helyen.

Az én ostyasütőm már ősrégi, agyonra strapált darab, de azért felteszem a fotót, hogy látszódjon, milyen a formája, ha netán valaki nem ismerné.