Birsalmasajt

Hozzávalók:

1 kg birsalma

60-80 dkg cukor (ízlés szerint)

1 citrom

Elkészítése:

A szép érett, sárga héjú gyümölcsről eltávolítjuk a bolyhos réteget, alaposan megmossuk, megtisztítjuk az esetleges barnás, hibás részektől, felnegyedeljük, és kivágjuk a magházát. 

Jó erős, éles késsel kell dolgoznunk, a kemény részek miatt kissé nehéz vele boldogulni.

A kivájt, ép, egészséges magházat külön feltesszük főzni kevés vízben. (Ez el is maradhat.)

Hibátlan bevonatú, vagy rozsdamentes edénybe tesszük a darabolt gyümölcsöt, ráfacsarjuk a citromlevet, kevés vizet adunk hozzá, majd puhára főzzük, időnként megkevergetve. Botmixerrel pürésítjük, és hozzászűrjük a magházak levét is.

Beleszórjuk a cukrot (nálam 60 dkg volt kilónként, a tisztított gyümölcs mennyiségéhez lett arányítva), ismét felforraljuk, és addig főzzük, míg egynemű, sűrű, krémes állagot nyerünk.

Ízesíthetjük őrölt fahéjjal és szegfűszeggel.

Fakanállal kevergetni kell állandóan, mert amikor már jól felforrósodik és sűrűsödik, akkor pöfögni, bugyborékolni fog a massza, ezért vigyázzunk a kezünkre!

Amikor kellőképpen besűrűsödött a massza és készen vagyunk a főzéssel, sütőpapírral vagy zsírpapírral bélelt lapos tálcára, tepsibe simítjuk. 

Díszíthetjük pörkölt diószemekkel, vagy mandulával is.

Amikor teljesen kihűl és megdermed, felcsíkozhatjuk, vagy feldarabolhatjuk tetszés szerinti kockákra, és cukorban megforgathatjuk.

Ha van alkalmas hűvös, száraz helyünk, levegőn is hagyhatjuk 2-3 hétig, hogy kiszáradjon. Időnként meg kell forgatni, hogy minden oldalán egyformán szikkadjon. Majd sütőpapírba/zsírpapírba, vagy celofánba csomagolva sokáig tárolhatjuk, akár hosszú hónapokon keresztül is. Így elcsomagolva hűtőben is tarthatjuk, hogy hideg helyen legyen.
Ízléses formákba, pl. őzgerincformába is önthetjük, előtte hideg vízzel kell a formát kiöblíteni.

Tulajdonképpen miután kihűlt, azonnal fogyasztható. 
Igazi ünnepi csemege, akár karácsonyi ajándékba is adható szépen átkötött, dekoratív csomagolásban.

 Fotó forrás ITT.

A birsalmát októberben szedik a fáról, akkor még általában inkább zöld a héja, utóéréssel érik be teljesen, akár hetekig is eltarthat, míg teljesen beérik. Régen faluhelyen szinte minden háznál volt birsalmafa (nálunk is), és a hatalmas, gyönyörű, hibátlan gyümölcsöket a fűtetlen „tisztaszobában” tartották fenn a szekrény tetején, egymástól távolabbra, hogy ne érjenek össze a gyümölcsök. Ilyenkor az egész szobát bejárta a birs finom illata, olyan volt, mint egy természetes légfrissítő.

Én nyersen is szerettem, amikor már teljesen beérett, jó erős fogak kellenek hozzá, -akkor még olyanok voltak :-),- és ami azt illeti, eléggé fojtós, száraz, nehezen nyelhető, nem egy lédús gyümölcs. :-)

A birsalma felhasználása (Wikipédia):

Termése nyersen kellemesen édeskés, savanykás ízű. A legfinomabb almabor készíthető belőle. Kemény állaga miatt több munkaráfordítást igényel a tisztítása, darabolása és a préselése is, ezért kevesebben vállalkoznak rá.
Fogyasztható azonban megsütve is, de készítenek belőle gyümölcslevet, gyümölcszselét, befőttet, kompótot, gyümölcslevest, kandírozzák. Megfőzött gyümölcshúsa alkalmas likőrök, lekvárok, húsételek ízesítésére. Savanyított káposzta eltevésénél aromaanyagként használható. Kellemes illata miatt falusi lakások hagyományos illatosító szere.
Termése pektinben gazdag, nyákoldó hatású. Természetes pektinforrásnak is használják.
A népi gyógyászat egész magvait köhögéscsillapítóként, enyhe hashajtóként alkalmazza. Kenőcsökben repedezett bőr, égési sérülések, felfekvések, aranyér kezelésére használatos, a kozmetikában kenőcsalapanyag. Nyálka- és cserzőanyagokban gazdag leve a száj és a garat enyhébb gyulladásos megbetegedéseinek, bélproblémáknak ellenszere.

És nem egy wikis információ: fele-fele arányban (alma/birs) nagyon finom pálinka készíthető belőle.

Szilveszter sütemény

Hozzávalók:

50 dkg liszt
1 csomag (12g) sütőpor
25 dkg porcukor

1 csomag (10 g) vaníliás cukor
25 dkg margarin (itt 20 dkg margarin+ 3 dkg zsír)
2 tojás

2-3 evőkanálnyi kakaópor

Elkészítés:

Az alapanyagokat összegyúrjuk a kakaó kivételével.

A tésztát elfelezzük, egyik felébe a kakaót is belekeverjük. (Nálam csak 1 evőkanálnyi került bele, és így nem lett lényegesen sötétebb a kakaós tészta, pedig az lett volna a lényeg.)

Az összeállított tésztát fóliába burkolva hideg helyre tesszük 1-2 órára, majd lisztezett felületen 2-3 mm vastagra nyújtjuk, és kerek formával kiszaggatjuk.

Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk a darabokat.

Előmelegített, 180 °C-os sütőben sütjük ki 10-12 perc alatt, amikor a széle szépen pirosodni kezd, akkor ki lehet venni.

Sütéskor a sötétebb darabok közé tehetünk pár darabot a világosból, így látni fogjuk, ha már pirul a tészta széle. A barna tésztán máskülönben ez nem annyira egyértelműen látszik.

Ez-egy lapot baracklekvárral ragasztunk össze.

Az eredeti recept szerint a világos lapocskákat kristálycukorral kellene megszórni sütés előtt, ez itt elmaradt, így olvasztott csoki került rá.

Nagyon kiadós!

Citromkrémes kakaós szelet

Hozzávalók a tésztához:

20 dkg liszt

2 evőkanálnyi kakaópor

15 dkg cukor

1 teáskanálnyi szódabikarbóna

1 tojás

1 dl étolaj

2.5 dl joghurt

Töltelék:

1 csomag (40 gr) vanília ízű pudingpor

3 dl tej

5 evőkanálnyi kristálycukor

2 tojás sárgája

1 citrom reszelt héja és leve

15 dkg vaj

15 dkg porcukor

Elkészítés:

A tésztához az összes hozzávalót robotgéppel kikeverjük, sütőpapírral bélelt közepes méretű tepsibe simítjuk, és előmelegített 180°C-os sütőben kisütjük kb. 35 perc alatt.

Tűpróbával ellenőrizhetjük!

A krémhez a pudingport a kristálycukorral elkeverjük, hozzáadjuk a tojások sárgáit, a citromhéjat és levet, majd a tejjel egyneműre keverjük, és a szokásos módon kevergetve megfőzzük. Hagyjuk langyosra hűlni, időnként átkevergetve.

A vajat kihabosítjuk, a porcukrot fokozatosan hozzáadva jó alaposan kikeverjük.

A lehűlt pudingos masszát kanalanként adjuk hozzá, és habos krémet keverünk belőle.

A teljesen kihűlt tortalapot kiborítjuk a formából, a papírt lehúzzuk, és elfelezzük. Nem túl vastag a tészta, kb. 3 cm magas lett, de még pont jól elvágható.

A lapokat megtöltjük, a süteményt hűtőben tartjuk, hogy a krém megdermedjen.

Szeletelés előtt porcukorral megszórjuk, de akár tejszínhab is mehet rá.

Előző nap jobb elkészíteni, hogy összeérjenek az ízek.

Tejfölös pogácsa,- hidegen kelesztett

Hozzávalók:

40 dkg fehér búzaliszt

10 dkg teljes őrlésű rozsliszt

15 dkg margarin

10 dkg zsír

2 tojás sárgája

3 dkg élesztő

2 dl 20%-os tejföl

1-1.5 dl tej (kb.)

1 teáskanálnyi cukor

1 csapott evőkanálnyi só

Elkészítés:

Előző este a hozzávalókat összegyúrjuk, közepes keménységű tésztát készítünk belőle.

Annyi tejet adunk hozzá, hogy könnyen kezelhető, gyúrható legyen a tészta.

Fóliával letakarjuk a tálat, és másnapig a hűtőbe tesszük.

A tésztát lisztezett felületen kinyújtjuk, feltekerjük, mint a beiglit, két végét egymásra hajtjuk, és kb. másfél ujjnyi vastagra kinyújtjuk.

Tetejét késsel megrácsozzuk, kisebb szaggatóval kiszaggatjuk. A pogácsákat felvert tojásfehérjével (kevés pirospaprikát is tettem bele) megkenjük úgy, hogy ne csorogjon le az oldalukra.

Sütőpapírral bélelt, vagy zsiradékkal kikent és liszttel megszórt sütőlapra tesszük a darabokat egymástól kissé távolabbra.

Hideg sütőbe tesszük, és pirosra sütjük.

Hőlégkeveréses sütőben sült 170 °C-on (alul-felül 190-200 °C ).

Természetesen sima fehér liszttel is jó, ha valakit zavar a rozsliszt, - szép barnás pirosra sült, és az íze hasonlított a tepertős pogácsára.

Valószínűleg a pogácsa készítésnek nem egy szokványos módja a hidegen kelesztés, és a hajtogatást is nagyon leegyszerűsítettem, de ugyanolyan finom lett, mintha több órát fordítottam volna a kelesztésre, hajtogatásra. Réteges lett a tészta, és kissé el is dőltek a pogácsák, úgy, ahogy illik.

Nem először készült nálam így a pogácsa, nagyon elégedett vagyok vele, sok időt takarítok meg ezzel a módszerrel, tudom ajánlani kipróbálásra másoknak is.

Lekvárfőzés - Narancsos őszibarack lekvár

Hozzávalók 3 kg tisztított, nyers alapanyaghoz: őszibarack, 1 db citrom, 3 db nagyobb narancs, 75 dkg cukor.

Továbbá:

hagyományos celofán papír (nem műanyag befőző fólia!)

szalicil vagy nátrium- benzoát (nem kerül bele a lekvárba!)

Elkészítése:

A barackot meghámozzuk, kimagozzuk, a citrom levével megöntözzük, hogy ne barnuljon. Hozzáadjuk a tisztított, feldarabolt narancshúst, és a citrom és egy narancs vékonyra szelt, apróra vagdalt héját, ügyelve arra, hogy a héj alatti fehér rész ne kerüljön bele (zöldséghámozóval a legkönnyebb elvégezni).

Lehetőleg egy vastag falú, magasabb, széles aljú, ép zománcozású edénybe tesszük az anyagokat, és addig főzzük, míg el nem fő a habja.

Az elején nem kell állandóan kevergetni, amikor már kezd elfőni a leve, és eltűnik lassan a habja, akkor már állandó kavarást igényel.

Kicsit át is lehet bot turmix segítségével turmixolni, hogy a nagyobb darabokat összezúzzuk.

Akkor jó a lekvár állaga, amikor teljesen besűrűsödik, kis bugyogó kráterek lesznek benne, amelyek már akár ki is fröcsöghetnek, ezért vigyázzunk, ne szerezzünk égési sérüléseket.

Ilyenkor a felülete is selymes fényű a masszának.

A kész lekvárt tisztára mosott, előzőleg kiforrázott (vagy más módon csírátlanított) üvegekbe töltjük.

Tartósítása:

Az üvegek lekötéséhez valódi celofán papírt használjunk.

A celofánt cellulózból (szerves növényi anyag) gyártják, hártyavékonyságú lap, amely a víztől megpuhul.

Az előzőleg méretre szabott celofán egyik oldalát felforralt, forró vízzel megnedvesítve az üvegre borítjuk, száraz tetejét megszórjuk egy késhegynyi tartósítószerrel.

A másik celofánt szintén megvizezve úgy tesszük rá, hogy a száraz rész lefelé, a vizes felület felfelé nézzen.

Két gumigyűrűvel leszorítjuk. (Én csavaros tetővel is lezárom, ha van az üveghez).

Száraz dunsztban hagyjuk teljesen kihűlni.

Ezzel a módszerrel nem kerül tartósítószer a lekvárba, és nem érintkezik vele közvetlenül, mégis elkerülhetjük azt, hogy a penészgombák életre keljenek.

A módszert Bokor Katalin természetgyógyász „Befőzés cukor nélkül?” című könyvében (kiadva 1997-ben) olvastam, azóta használom, és mindig nagyszerűen beválik, semmi nem romlik meg.

Ő minimális mennyiségű mézet használ cukor helyett a lekvárfőzésnél. 

Ebben az esetben a jól összezúzott gyümölcsöt a kellő sűrűségig főzzük, és csak az utolsó 4-5 percben ízesítjük kevés mézzel, és még pár percig forraljuk.  

Ami miatt felkerült a blogra ez a bejegyzés, az maga a tartósítás módja, amit szerettem volna azokkal megosztani, akik nem ismerik a módszert, - ők sajnos elég sokan vannak.

Legfőképpen azért gondolom ezt, mert lassan felnő egy generáció úgy, hogy meg vannak győződve arról, hogy dzsemfix és egyéb társai nélkül nem is főzhető már lekvár.

Biztosan megvannak a kényelmi szempontjai ezeknek a készítményeknek, de ha választhatok, inkább ott állok és kavargatom, míg valóban olyan lekvár nem lesz belőle, amit lekvárnak nevezünk a hagyományos értelemben.

Azt a fajta zselésített állagot, amit ezekkel a készítményekkel érünk el, bármelyik gyári készítmény is vissza tudja adni, és akkor nem beszélhetünk teljesen vegyszermentes változatról (szerintem).

Visszatérve a tartósításhoz, használhatjuk minden olyan készítménynél, ahol tartósítószert használnánk. Befőttek, ivólevek, zöldségek, stb.

Befőtteket minimális édesítéssel így tehetünk el:

Egy 6-8 literes fazekat jó félig töltünk vízzel, 50 dkg mézzel felforraljuk.

A tisztított gyümölcsöt beletesszük, amikor ismét felforr, párszor megkavarjuk, és amikor kezd puhulni, üvegekbe szedjük, és az ismertetett módszerrel lezárjuk.

Ha nem elég édes, fogyasztáskor utólag lehet mézzel édesíteni ízlés szerint, ezt a lekvárnál is megtehetjük, ha kevés mézzel készül.

Száraz dunsztban hűl ki, mielőtt a polcra tennénk a végső helyére.

Bízom benne, hogy tudtam segíteni!:-)

Horizont szelet

Hozzávalók a barna lapokhoz:

25    dkg liszt

1 egész tojás

1 dl tej

7 g szalalkáli (1/2 csomag)

1 evőkanálnyi zsír

2 dkg kakaópor

8 dkg cukor

Piskótalaphoz:

5 tojás

4 evőkanálnyi víz

15 dkg cukor

15 dkg liszt

6 g sütőpor (1/2 csomag)

1 evőkanálnyi citromlé

Krémhez:

5 dl tej

4 evőkanálnyi liszt (púpozott)

25 dkg margarin

20 dkg porcukor

1 csomag ( 10 g) vaníliás cukor (Bourbon)

Tetejére: 2.5 dl habtejszín+ 1 csomag habfixáló / vagy csokireszelék

Elkészítés:

A barna lapokhoz a tejben feloldjuk a szalalkálit, majd az összes további hozzávalóval elkeverve, rugalmas, könnyen nyújtható tésztát gyúrunk.

Két egyforma lapot sütünk belőle egy közepes méretű tepsi hátán sütőpapíron, előmelegített, 180°C-os sütőben.

A lapok hamar sülnek, kb. 7-8 perc alatt.

Sülés közben kissé kellemetlen, szúrós illata lesz a szalalkális tésztának, de ez a kisült tésztán nem fog érződni.

A piskótához a tojások fehérjét a citromlével felverjük, fokozatosan hozzáadva a cukrot, kemény habot készítünk. Kanalanként adjuk hozzá a vizet, majd egyenként a tojások sárgáit, végül a sütőporral elkevert lisztet szitáljuk a masszába.

A masszát a sütőpapírral bélelt tepsiben kisütjük ugyanolyan hőfokon, mint a barna lapokat.

A krémhez a lisztet csomómentesre keverjük a liszttel, majd a maradék felforralt tejjel elkeverjük, és állandó kavarással sűrűre főzzük.

Ha mégis csomós maradna a krém, botturmix segítségével simára tudjuk keverni.

A krémet hagyjuk kihűlni.

A margarint kihabosítjuk, apránként adjuk hozzá a porcukrot és a vaníliás cukrot, és alaposan kikavarjuk. Kanalanként belekeverjük a kihűlt lisztes masszát, és egynemű, sima krémet keverünk belőle.

A lapokat megtöltjük: barna lap, krém, piskóta, krém, barna lap.

Tetejére nálam tejszínhab került.

Az eredeti leírás szerint a tetejére is a krémből kerül, amit csokireszelékkel szórunk meg.

Kiadós, finom vendégváró sütemény.

Forrás: No Salty

Sós pálcikák

Hozzávalók:

30 dkg liszt

12 dkg vaj

2 tojás sárgája

4 evőkanál tejföl (szükség szerint)

1 csapott teáskanálnyi só

1 mokkáskanálnyi őrölt pirospaprika

1 mokkáskanálnyi őrölt bors

Elkészítés:

A lisztet elmorzsoljuk a vajjal, hozzáadjuk a tojások sárgáit, a tejfölt, a sót, a borsot, és jól összegyúrjuk.

Lisztezett munkafelületen kinyújtjuk vékonyra (vagy félujjnyi vastagra is lehet), felületét felvert tojásfehérjével megkenjük, és lisztbe mártott derelyevágóval feldaraboljuk tetszés szerint. Kis négyzet alakúra is lehet vágni, nem fontos rudacskákra.

Sütőpapírral bélelt sütőlemezen sütjük ki szép pirosra előmelegített, 200 °C-os sütőben.

Pirospaprika helyett köménymaggal is készülhet, ekkor a tetejére hintünk az egész köményből (kb. 1 evőkanálnyi kell belőle).