Hozzávalók:
30
dkg liszt
15
dkg vaj / margarin
1
csomag (12 gr) sütőpor
1
csipetnyi só
4
tojás sárgája
5
evőkanálnyi cukor
1/2
citrom reszelt héja
2-3
evőkanálnyi tejföl / vagy tej
Tetejére:
1
kis üvegnyi (kb. 350-400 gr-os) sárgabaracklekvár
Tojáshab:
6
tojás fehérje
20
dkg cukor
½
citrom leve (vagy 1 kiskanálnyi ecet)
Elkészítés:
A
lisztet elkeverjük a sóval, sütőporral, elmorzsoljuk benne a zsiradékot,
hozzáadjuk a tojások sárgáit, és annyi tejfölt /tejet, hogy könnyen nyújtható
tésztát kapjunk.
A
kinyújtott tésztalapot zsiradékkal kikent, liszttel megszórt tepsibe fektetjük,
megkenjük baracklekvárral.
A
tojások fehérjét habosra verjük, hozzáadjuk a citromlevet, több részletben a
cukrot, és tovább habosítjuk, míg szép rajzos habot nem kapunk. Nem kell
vághatóan kemény merev habbá verni, ha nem érezzük már a cukorszemcséket, akkor
megfelelő az állaga.
A
lekváros felületre kanalanként tegyük a habot, elegyengetjük, hogy teljesen
befedje a süteményt. Nem simítjuk le teljesen, akkor néz ki jól, ha kissé
rusztikus a mintázata.
Előmelegített
sütőben, közepesen mérsékelt lángon (180 fokon) sütjük ki, a hab felülete
szépen barnára fog pirulni.
Sütés
közben ne nagyon nyitogassuk az ajtót a tojáshab miatt, inkább az utolsó
szakaszban ellenőrizzük.
Ha
nem szeretnénk, hogy barnára süljön, akkor a tésztát süssük előre kb. 20
percig, majd utána tegyük rá a lekvárt és a habot, és inkább szárítsuk tovább
gyenge lángon, míg a szélén nem látszik a pirulás.
Most
gáztepsi méretben készült ez a mennyiség, nem annyira magas a sütemény, de ha
valaki úgy jobban szereti, hogy vastagabb legyen a tészta és a hab, akkor egy
közepes méretű tepsiben készüljön.
Kihűlés
után javallott szeletelni, hogy ne töredezzen meg a teteje.
Megszórhatjuk
durvára vagdalt dióval is, nagyon finomra megpirul, bár nálunk ez nem volt
szokás.
A recept tulajdonképpen a Váncza-féle recept megfelelője, "A mi süteményes könyvünk"-ből, kis mennyiségbeli és
elkészítési módosítással, amely így hangzik:
„12 deka
vajat 4 tojás sárgájával , 4 kanál cukorral habosra keverünk, majd 2
evőkanál tejet és 25 deka liszttel kevert 1 csomag Váncza-sütőport hozzáadva,
könnyű tésztává keverjük. A tésztát középnagy tepsibe egyenletes vastagon
kiöntve, barackízzel megkenjük s 6 tojás fehérjéből, 1 kis kanál ecettel és 20
deka citromos porcukorral keverve készült (nem verve készült) kemény habbal
lehetőleg vastagon bevonjuk. Közepes tűznél sütjük. Sütés alatt a sütő ajtaját
ne sokat nyissuk fel. A habhoz szükséges citromos cukrot úgy készítjük, hogy 1
citrom reszelt héját a cukor egy részével mozsárban dörzsöljük el s azután a
többi cukorhoz elegyítve átszitáljuk.”
Nálunk nagy
kedvenc volt gyerekkorunkban, nagyon szerettük. Gyakran sütötték, hamar
elkészült, és gondolom olcsónak számított. Már nincs kitől megkérdeznem, hogy a
tésztája milyen volt, én elkészítettem már élesztős omlós tésztával, ebben a sütőporos
változatban, de nem lesz sosem olyan, mint annak idején. Nekem leginkább (így
utólag több mint 50 évvel visszagondolva…:-) ) a linzer tésztához hasonlított.
Ahány receptet
olvastam, annyiféle majdnem, de egészen biztos, hogy nem piskóta-jellegű volt,
hanem omlós tészta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése