2009. november 1., vasárnap
Kati krémes
Hozzávalók:
Sárga tészta:
1 db 4 tojásos piskótalap (közepes méretű tepsi)
Locsoláshoz: rum vagy tetszőleges likőr
Barna tészta:
30 dkg liszt
10 dkg margarin
10 dkg porcukor
1 tojás
1 evőkanál kakaó
1 kávéskanál szalalkáli
1-2 evőkanál tej
Krém:
5 dl tej
4 púpozott evőkanál liszt
2 csomag vaníliás cukor
20 dkg vaj/margarin
20 dkg porcukor
Tetejére: csokimáz
Elkészítés:
A barna tésztához a szalalkálit elkeverjük kevés tejben, és hozzáadva a többi alapanyaghoz, könnyen nyújtható tésztát gyúrunk. A kidolgozást addig végezzük, amíg a félkemény tészta már nem ragad, de túl sokáig ne gyúrjuk.
Közepes méretű tepsi hátoldalán, sütőpapíron kisütünk belőle két lapot. Vigyázzunk, hogy ne süssük túl, mivel hamar sül, kiszáradhat, és könnyen megég. A lapra ügyeljünk, kisütés után kemény lesz, és törékeny!
…és ami a szagát illeti, a sütő kinyitásakor készüljünk fel minden rosszra, amíg ki nem hűl a tészta (utána már nem lesz érezhető), igencsak erős, szúrós ammóniaszagot áraszt, ami átjárhatja az egész lakásunkat…ez az ára annak, hogy jó könnyű, levegős tésztához jussunk….
Ezért a kevésbé bátrabbak próbálkozhatnak sütőporral is….
A krémhez kevés hideg tejet csomómentesre keverünk a liszttel. A többi tejet felforraljuk, lassan elkeverjük a lisztes masszával, és kis lángon, állandó keveréssel sűrűre főzzük. Időnként megkavargatva hagyjuk kihűlni.
A vajat csipetnyi só hozzáadásával kihabosítjuk, a cukorral jó alaposan kikeverjük, majd elegyítjük a tejes péppel.
Alulra kerül az egyik kihűlt kakaós lap, megkenjük a krém felével, ráfektetjük a piskótalapot, meglocsolgatjuk egy kis rummal (likőrrel), ismét krém következik, barna lap.
Tetejét csokimázzal vonjuk be, másnapig pihentetjük, addigra a barna lap megpuhul.
Forró vízbe mártott késsel szeleteljük.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
9 megjegyzés:
Szia, ha viszek kistányért, kaphatnék egy szeletkét? Nagyon jól néz ki! :)
Köszönöm, hogy olvasóm lettél :)
Köszönöm szépen!
Adnék én úgy is, ha nem hozol tányért, de sajnos már elfogyott,..:-)
Amúgy nagyon szívesen olvasgatom az oldaladat!
Üdv: Marica
El kell árulnom, hogy ez az egyik legnagyobb kedvencem. Még anyu sütötte nekünk annak idején.
Nekünk is nagyon ízlik! :-)
Nálunk ez a süti "százforintos" néven fut. A nagymamám sütötte, a recept eltűnt, ezért nagyon köszi!!!!
Ilyen néven még nem hallottam, de érdekes, hogy mennyire mássként nevezik el a sütiket különböző helyeken! :-)
Nem akartam meglepetést okozni, de ha már itt járunk, el kell mondanom, hogy mi Ibolya szelet néven ismerjük. :) De az íze ugyanaz!
Mindig is mondom, hogy a receptek szép kőrt futnak be... :-)
nalunk erdelyben vendegvaronak nevezik
Megjegyzés küldése